Alig telik el 20-30 perc a fogmosást követően, és máris támadnak a fogszuvasodást okozó baktériumok. Ennyi időre van ugyanis szükségük, hogy ismét megtapadjanak a fogakon, és elinduljon a plakkosodás, ami hosszabb távon a fogak kilyukadásához vezet. A megoldás a megfelelő szájápolás a cukorfogyasztás drasztikus csökkentése.
A fogszuvasodás kialakulása elsősorban a szájban élő baktériumok, az elfogyasztott táplálék, és a nem megfelelő szájápolás számlájára írható. Arról van szó, hogy a szájba kerülő szénhidrátokat, illetve cukrokat lebontó baktériumok –a legveszélyesebb a Streptococcus mutans– szó szerint rátapadnak a fogzománcra, az így kialakult plakk alatt pedig megindul a fog romlása.
Tönkreteszi a zománcot a savas kémhatás
Mivel a fogakra rakódott plakkot felépítő baktériumok, az anyagcseréjük során, enyhén savas közeget hoznak létre, ez megváltoztatja a fog felszínén a pH-értéket. A savas kémhatás pedig, ha lassan is, de puhává teszi, és feloldja a zománcot. A fogszuvasodás alattomos, lappangó folyamat, hiszen a kezdeti stádiumban szinte észrevehetetlen, és teljesen panaszmentes. Ezért fontos a rendszeres fogászati szűrés, ahol speciális eszközökkel az éppen csak elindult szuvasodás is felismerhető.
Ha a zománc áttörése megtörtént, a szuvasodás rövidesen eléri a dentint, majd a fogbelet, utóbbira az erős fájdalom figyelmeztet. A fog kemény állományát véglegesen elpusztító fogszuvasodás az őrlőfogakat gyakrabban érinti, ennek oka, hogy ezeken a fogakon több a barázda. Szintén jellemző kiindulópontja a fogszuvasodásnak a fogak egymással érintkező felülete. Idősebbeknél, az elmeszesedő dentin csatornák miatt ugyanakkor a fogszuvasodás lassabb.
Fogszuvasodás kezelése és megelőzése: ne késlekedjünk
Mivel a flour erősíti a fogzománc védekezőképességét, fontos szerepet kap a fogszuvasodás megelőzésében, illetve kezelésében. A szükséges mennyiségű flourt a fogkrémekkel, illetve a megfelelő szájvízzel és tablettával is bevihetjük a szervezetbe. Nagyon fontos a fehércukor fogyasztásának jelentős csökkentése, helyette elsősorban a xilit használta javasolt: a xilit csökkenti a szájban a Streptococcus mutans baktériumok számát, és ellensúlyozza a baktériumok hatására kialakuló savas kémhatást. Szintén a megelőzést szolgálja az egészséges, tápanyagokban gazdag étrend, valamint a rágás közben a fogakat természetes módon tisztító gyümölcsök és zöldségek fogyasztása. Amikor még csak a zománc legfelső rétege károsodott, a fluoridok alkalmazásával a szuvasodás jó eséllyel visszafordítható, azonban, ha már mélyebb rétegek is érintettek, a fogvesztés elkerülése érdekében, a fúrás és a lyuk betömése, illetve a gyökérkezelés jelenthet megoldást.
A fogmosás hatásos, de nem elegendő
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a megfelelően elvégzett fogmosással a plakk teljes egészében eltávolítható a fogakról. Fordítsunk figyelmet a fogak közötti területre és a nyelvre is, előbbit fogselyemmel és/vagy fogközkefével, utóbbit kifejezetten erre a célra kifejlesztett –tehát nem hagyományos fogkefével– eszközökkel tisztítsuk meg a fogmosások alkalmával. Ne feledjük: a plakkosodás már a fogmosás után 20-30 perccel megkezdődik, ezért ajánlott a hosszabb ideig hatásos szájöblítők használata, ahogyan a cukormentes rágógumi is sokat segíthet.
Fogszuvasodásra utaló jelek időrendben
- Szabad szemmel alig látható fehér foltok a zománcon
- Barnás és/vagy szürkés foltok a rágófelszínen, illetve a fogak találkozásánál
- Fogérzékenység hidegre és/vagy melegre
- Fogérzékenység édes és/vagy sós ételekre
- Kopogtatásra fájdalomérzet
Mit mondanak a tudósok?
BMC Public Health szaklapban megjelent kutatásukban, a University College London és a London School of Hygiene & Tropical Medicine szakemberei kimutatták, hogy a fogszuvasodás kialakulásáért szinte kizárólag a cukor felelős. Ezt bizonyítja, hogy Nigériában, ahol a lakosság alig két százalékánál tapasztalható fogromlás, a napi cukorbevitel mindössze két gramm. Az angol kutatók hangsúlyozzák: a fogszuvasodást különösen a cukros üdítőitalok túlzott fogyasztása váltja ki. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb iránymutatása szerint az ajánlott kalóriamennyiség mindössze 5 százalékának kellene a cukorból származnia.