A ketogén diéta kevésbé számít közismert és népszerű fogyókúrának, pedig orvosi háttere erre nyugodtan feljogosítaná. Igaz, eredetileg nem súlycsökkentőnek szánták, fogyókúrás hatása azonban rendkívül meggyőző: aki betartja a szabályokat, és nem adja fel idő előtt, biztos lehet benne, hogy lead jó néhány kilót, és a hasa is lényegesen laposabb lesz.
Eredetileg a múlt század húszas éveiben fejlesztették ki, epilepsziás gyermekek kezelésére, fogyókúrás alkalmazása jóval később, a hatvanas, hetvenes években kezdett elterjedni. A ketogén diéta lényege, hogy jelentősen visszafogja a napi szénhidrátbevitelt (extrémebb változatánál teljesen megszünteti), miközben megemeli a zsírokét. Ennek eredménye a gyors és tartós fogyás, ami együtt jár a zsírszövetek fokozott leépülésével.
Hogy működik a ketogén diéta?
Amikor minimálisra csökkentjük a szénhidrát fogyasztását, szervezetünk kénytelen önmaga előállítani az életben maradáshoz szükséges glükózt. Hogy ez a folyamat végbemehessen, nagymértékben megnő azoknak a zsíroknak a felhasználása, melyeket zsírszöveteink raktároztak el.
Eközben megemelkedik a ketontestek száma. A ketontest nem más, mint zsíranyagcsere-maradvány, amely az energia előállítása során termelődik. Az emberi szervezetben háromféle ketontest fordulhat elő: az aceton, az acetát és a 3-hidroxi-butirát. Ezek az anyagok folyamatosan termelődnek, ám elenyésző mennyiségben, és a vizeleten, vagy a kilehelt lélegzeten keresztül távoznak a szervezetből. Vérünkben csak minimális mennyiségben vannak jelen, ám a keton diéta hatására, számuk jelentősen megemelkedik, a normál szint fölé érve pedig beindítják a fogyást. Ám, mint minden fogyókúra, a ketogén diéta is csak akkor igazán hatékony, ha betartjuk az előírt napi étrendet (a bevitt táplálékok arányát), valamint rendszeres testmozgással párosítjuk.
Mennyi keton található a vérünkben?
Erre a kérdésre nem könnyű a válasz, hiszen ezt nagyban befolyásolja életmódunk és táplálkozási szokásaink. Ám vannak bizonyos paraméterek, amiket túllépve, már ketózisról beszélünk, azaz a ketonszint kóros – és káros – megemelkedéséről. Jól tesszük, ha időnként ellenőriztetjük vérünk ketonszintjét a kúra alatt, nehogy túllépjük a veszélyesnek számító határokat. Ebben segíthet az alábbi táblázat is (literenkénti vérre lebontva):
-
Normális állapot: 0,5/l mmol ketontest.
-
Enyhe ketózis: 0,5-1,5 mmol/l ketontest.
-
A keton diéta szempontjából optimális állapot: 1,5-3 mmol/l ketontest.
-
Súlyos ketózis: a ketontestek mennyisége meghaladja a 3 mmol/l mennyiséget.
A súlyos ketózis hatására, nem leszünk hamarabb karcsúak, viszont, ha az állapotot sokáig fenntartjuk, súlyos és olykor visszafordíthatatlan károkat okozunk szervezetünkben. Ilyen például a felfokozódott veseműködés és diurézis (a ketontestek és a nitrogénmaradványok kiválasztása). Ennek hatására, romlik a veseműködés, a felgyülemlett ketontestek pedig toxikusan hatnak szervezetünkre. Előfordulhat az alacsony vérnyomás megjelenése, a hipoglikémia, valamint a kiszáradás.
Ketózisra utaló tünetek
-
szájszárazság,
-
alacsony vérnyomás,
-
fokozott vizelési inger,
-
acetonos szájszag,
-
étvágytalanság,
-
álmosság,
-
hasmenés,
-
fáradékonyság,
-
rossz kedélyállapot.
Ritkán, de előfordul, hogy a szervezetünk nem tud alkalmazkodni a megváltozott étrendhez. Ez a probléma (angol elnevezése „keto-flu”) általában a kúra megkezdése után 2-3 nappal jelentkezik. A ketogén diéta veszélyei lehetnek a fentieken kívül:
-
fejfájás,
-
szédülés,
-
hányinger,
-
fáradékonyság,
-
ingerlékenység,
-
görcsök,
-
székrekedés,
-
heves szívdobogás,
-
ájulás.
Ha ezekből a tünetekből bármelyik jelentkezik, függesszük fel a diétát, majd módosítsunk az engedélyezett élelmiszerek arányán.
Ami tilos
A katogén diéta alapszabálya, hogy csökkentsük minimálisra a szénhidrátot tartalmazó táplálékokat. Ilyenek általában a gabonafélék, a tészták, a pékáruk, a burgonya, a rizs, a hüvelyesek, a gyümölcsök, az édességek, az üdítők, az alkohol tartartalmú italok, a cukrokban gazdag zöldségek és gyümölcsök stb.
Katogén diéta: mit lehet enni?
-
hús-, és halféléket,
-
tojást,
-
sajtokat,
-
vajakat,
-
zsíros tejtermékeket,
-
különféle zsírokat, és öntetként használt olajakat,
-
zöldségeket, kivéve azokat, melyek magas cukortartalommal rendelkeznek, mint például a kukorica, a zöldborsó, a sárgarépa, stb.,
-
gyümölcsöket, kivéve a magas cukortartalommal bírókat.
Igaz, hogy zsír, zsírral?
Általában a ketogén diétát, a zsír szinte mértéktelen fogyasztásával azonosítják. Ez persze nem igaz, az viszont igen, hogy a kúra alatt jelentősen meg kell emelni az elfogyasztott zsír mennyiségét, hiszen ebből jutunk majd elegendő energiához. Ezt ellensúlyozandó, naponta maximum 50 gramm (de jobb, ha kevesebb) szénhidrátot fogyasszunk, elosztva a három főétkezéshez.
Az ideális tápanyagbevitel naponta
-
10% szénhidrát,
-
15-25% fehérje (fontos emlékezetünkbe tartanunk, hogy a fehérjék glükogén aminosavakat tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a vércukorszint egyensúlyban tartásához),
-
0% (vagy több) zsír.
Mennyi ideig tartson a kúra?
Amennyiben a „szigorított” változatát végezzük, azaz teljesen elhagyjuk a szénhidrátokat, a kúra ne tartson tovább 5 napnál. Ne haladja meg a 10 napot akkor sem, ha csak minimális mennyiségű szénhidrátot (10 százalék) juttatunk szervezetünkbe. Két kúra között tartsunk legalább 7-10 nap szünetet.
Figyelmeztetések!
A keton diéta nem ajánlott terhesség, valamint szoptatás idején. Mivel megterhelheti a kiválasztó szerveket, vese-, illetve májbetegségben szenvedők inkább más fogyókúrát válasszanak. Szintén kerüljék a cukorbetegek.