Nyugodtan kijelenthető, hogy az túlsúly – de az elhízás mindenképpen – ma már népbetegség, sőt, tulajdonképpen globális járvány. A felszedett kilók nemcsak esztétikai problémát jelentenek, hanem jelentősen növelik számos súlyos, akár halálos betegség kialakulásának kockázatát.
Léteznek olyan betegségek, amelyek következménye lehet az elhízás, azonban az esetek többségében a túlsúly a nem megfelelő életvitel eredménye. Az állati zsírokban, különösen a transzzsírokban, valamint mesterséges adalékanyagokban, fehér cukorban és fehér lisztben bővelkedő élelmiszerek, ezek közül is elsősorban a gyorséttermi, illetve félkész ételek fogyasztása, szinte garanciát jelent arra, hogy ne tudjuk tartani az ideális súlyunkat. Ha pedig a helytelen táplálkozás mozgásszegény életmóddal párosul, az elhízás rendkívül gyorsan bekövetkezhet.
Túlsúly, vagy elhízás?
Bár sokak szerint a súlygyarapodás mértéke megítélés kérdése, valójában aránylag pontosan meghatározható. Ez a testtömegindex (angolul body mass index, azaz BMI), amelyet úgy számolhatunk ki, hogy a testsúlyunkat elosztjuk a méterben kifejezett testmagasságunk négyzetével. A módszer hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a testalkatot, ezért könnyen előfordulhat, hogy azonos testmagasság mellet egy elhízott, ám vékony csontú embernek ugyanannyi lesz a testtömegindexe, mint a vastag csontú és kisportolt társának. Emiatt az Oxfordi Egyetem kutatói egy új formulát javasoltak: 1,3 x testtömeg (kilogrammban) / a magasság (méterben)2,5.
BMI-értékek a WHO meghatározása alapján (20 év felettieknél):
- soványság 18,5 alatt,
- normális testtömeg 18,5 és 24,9 között
- túlsúly 25 és 29,9 között
- I. fokú elhízás 30 és 34,9 között
- II. fokú elhízás 35 és 39,9 között
- súlyos elhízás 40 felett.
Japánban már a 25 feletti értéket is elhízásnak tekintik.
Mérjünk haskörfogatot
Rendkívül veszélyes a legtöbbször a metabolikus szindrómához kapcsolódó, illetve ennek az összetett anyagcserezavarnak a következményeként kialakuló, hasi zsírfelhalmozódás. Ettől a legnehezebb megszabadulni, ráadásul még inkább megnöveli egyes betegségek kialakulásának kockázatát. A hasi zsír mértéke a túlsúly és az elhízás kérdésében is támpontot nyújt, ehhez nem kell mást tennünk, mint a derék körméretét elosztani a csípő körméretével. A WHO meghatározása szerint nők esetében a 0,85 vagy ez alatti eredmény, míg férfiaknál a 0,9 vagy ennél kisebb érték számít megfelelőnek. Ha egynél magasabb, az komoly egészségügyi kockázatra figyelmeztet. Önmagában a haskörfogat akkor utal elhízásra, ha férfiaknál meghaladja a 94 centimétert, nőknél a 80 centimétert.
Elhízás és betegségek
Nehéz lenne valamennyi betegséget felsorolni, amelyek kapcsolatba hozhatók az elhízással vagy a túlsúllyal. A legjellemzőbbek a magas vérnyomás, az epekövesség, az érelmeszesedés, a demencia, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések. A 2-es típusú diabéteszben szenvedők többsége túlsúlyos, ez is hozzájárul ahhoz, hogy esetükben még nagyobb az esélye az érszűkületnek, a szívinfarktusnak és a stroke-nak. Szintén növeli az elhízás a bőrfertőzések és a daganatos betegségek – nőknél különösen a méhnyakrák és a veserák – valószínűségét.
A megoldás az életmódváltás
Általában a tudósok megegyeznek abban, hogy a túlsúly és az elhízás megelőzésére, illetve megszüntetésére az egyik legjobb módszer, ha minden nap megteszünk legalább 10 ezer lépést. Ennél némileg megengedőbb egy újabb kutatás, az egyesült államokbeli Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szakemberei szerint elegendő heti 150 perc mérsékelt testmozgás, ami napi 7-8000 lépést jelent. Ez valóban könnyen teljesíthető, hiszen egy nagyvárosi átlagember a mindennapokban kb. 5-6000 lépést tesz meg. Természetesen minél többet mozgunk, annál jobb eredményre számíthatunk, különösen ajánlottak a különböző kardió edzések. Bármilyen mozgásformát választunk, tartsuk be a fokozatosság elvét: szoktassuk hozzá szervezetünket a nagyobb igénybevételhez.
Az életmódváltás része az egészséges étkezés, együnk minél több, rostban gazdag nyers zöldséget és gyümölcsöt, olajos magvakat, válasszuk a teljes kiőrlésű lisztből készült ételeket, igyunk zsírégető gyógyteákat, lehetőség szerint végezzünk el egy béltisztító kúrát. Utóbbi azért fontos, mert hozzájárul az anyagcsere javításához, valamint megszabadít a bélflórát terhelő lerakódásoktól. Cukorbetegség esetén fogjuk vissza a tejfogyasztást, a banánról és a szőlőről mondjunk le. Figyeljünk arra, hogy étrendünk felét a rostalapú szánhidrátok tegyék ki, negyede pedig fehérje legyen, valamint ne feledkezzünk meg az esszenciális zsírsavak fokozott beviteléről sem. Ha így teszünk, nem kell tartanunk az elhízástól, ahogyan a már meglévő súlyfeleslegünktől is könnyebben megszabadulhatunk.
Mit mondanak a tudósok?
A St George’s University of London kutatói több, mint 400 ezer betegadat alapján megállapították, hogy már a mérsékelten elhízott emberek körében kétszer, háromszor nagyobb a szívbetegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség előfordulása, mint a normál súlyúaknál. Az elhízottak és a túlsúlyosak körében a vércukor-, a triglicerid- és a koleszterin szintje is magasabb. Riasztó adat, hogy a vizsgált páciensek mintegy fele elhízott vagy túlsúlyos volt.
Tudtad?
Új típusú BMI kalkulátor itt található.
Hivatkozások:
https://www.nhlbi.nih.gov/health/educational/lose_wt/BMI/bmicalc.htm
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11965822
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2065990/
https://people.maths.ox.ac.uk/trefethen/bmi.html
http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/44583/1/9789241501491_eng.pdf
https://www.caloriesecrets.net/how-many-steps-per-day-to-lose-weight/