A személyes higiéniát mindenki a szívén viseli. Zuhanyozunk, fürdünk, és napjában többször is kezet mosunk. Eközben azonban nem gondolunk arra, hogy miközben a kórokozókat alaposan eltávolítjuk magunkról, mérgeket is beviszünk a szervezetünkbe. Ezért válasszunk a káros anyagoktól mentes, organikus szappanok közül.
A organikus (természetes) szappanok szinte egyidősek a civilizációval. Az első, szappankészítő formákat –aminek belsejében a szappan összetételéhez hasonló anyagokat azonosítottak− az ókori Babilon területén tálaltak: ezek nagyjából 5000 évesek. De időszámításunk előtt 1500 körül az ókori egyiptomiak is hasonló összetevőjű –alkáli sók, növényi és állati eredetű zsírok, illóolajak− készítményt használtak tisztálkodásukhoz.
Megvéd a bőrünk – Védjük meg mi is
Egy átlagos ember bőre nagyjából két négyzetméter, tulajdonképpen ez a szervezet első védelmi vonala. Feladatát azonban csak akkor tudja teljesíteni, ha egészséges: ezért elsőrendű fontosságú, hogy megfelelően ápoljuk és óvjuk bőrünket. Biztosítsuk az ásványi anyag- és vitaminellátását, ne hagyjuk, hogy bőrünk bármiből hiányt szenvedjen. Bár számos ápoló termék kapható, korántsem mindegy melyiket választjuk. Könnyen előfordulhat, hogy használatukkal a jótékony összetevők mellett, káros anyagokat is bejuttatunk a bőrünkbe. Különösen igaz ez a szappanokra, melyekre sajnos a bőrápolás szempontjából kevesebb figyelmet fordítunk. Pedig a kozmetikai-, illetve tisztítószerek közül a szappannal kerülünk a leggyakrabban kapcsolatba.
Mérgek a szappanban
A legtöbb, kémiai úton előállított kozmetikai termékben, így a szappanokban is találkozhatunk petróleum származékokkal. Az ametyl-, etil-, butil-, vagy propilparabének növelhetik a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ezen kívül, a xenoösztrogén –hormon megsemmisítő− anyagok közé tartoznak. Mivel akadályozzák az ösztrogéntermelést, negatívan befolyásolják a szervezet természetes fejlődését. Talán a legveszélyesebb szappanalapanyag a tisztítóhatást és a habzást fokozó nátrium-lauril-szulfát (Sodium Lauryl Sulfate), illetve ennek alkoholos „ikertestvére” a nátrium-laureth-szulfát (Sodium Laureth Sulfate). Erősen irritáló, akár bőrgyulladást, ekcémát, valamint viszketést –főleg a fejen–, korpásodást és szemégést is okozhat. Rombolja a bőrszöveteket, valamint az izmokat felépítő fehérjéket és zsírokat. Megzavarja a szem fejlődését, felnőtteknél szürkehályogot okozhat. Legalább 5 nap kell ahhoz, hogy kiürüljön, ezen kívül a hámrétegről is eltávolítja a természetes védőréteget. Gyengíti az immunrendszert, ha más kémiai anyagokkal egyesül, nitrózamin jöhet létre, ami a gyártásához felhasznált nitrátokhoz hasonlóan, erősen rákkeltő hatású. Beszédes tény, hogy a nátrum-lauril-szulfátot előszeretettel használják autómosó adalékokban és rovarirtó szerekben.
Mit mondanak a tudósok?
Megvizsgálták a nátrum-lauril-szulfát bőrre gyakorolt hatását a Philipps-Universität Marburg tudósai. A European Journal of Dermatology szaklapban megjelent tanulmányukban megállapították, hogy a nátrum-lauril-szulfát mennyiségének emelésével a bőrirritáció mértéke is növekszik.
Használjunk természetes készítményeket
Biztosan elkerüljük a petróleum- és a nátriumszármazékok káros hatásait, ha organikus szappanokat használunk. Különösen ajánlott a kecsketejes és a kókuszolajos szappan, amelyeket akár mi magunk, otthon is elkészíthetjük. A természetes szappanok a káros adalékanyagokat tartalmazó hagyományos termékekhez hasonló tisztítóhatást fejtenek ki, kiváló bőrápolók, ugyanakkor egyáltalán nem károsítják a szervezetünket.
Tudtad?
A szappan mai neve a latinoktól származik: a „sapo” kifejezésből eredeztethető, mely a „sebo”, azaz faggyú szóra utal. A szappant ugyanis először főként hajmosásra és a fejbőr tisztítására használták. Idősebb Plinius −ókori enciklopédista, polihisztor− egyik művében meg is említette, hogy nem ért egyet a tisztálkodószerek használatával. Pedig az ókori készítmények igen csak ártalmatlanok azokhoz képest, amiket manapság az üzletek polcain tálalunk.