A koleszterin az utóbbi években szinte csak az érelmeszesedés kiváltó okaként hallat magáról, a jótékony hatásáról alig-alig esik szó. Pedig nélkülözhetetlen szerepe van a sejthártyák felépítésében, illetve a hormonszintézisben is.
De mi is valójában a koleszterin? 1815-ben Eugene Chevreul francia vegyész fedezte fel, orvosi nyelven egy szteránvázas vegyület, amely a szervezet egyik fontos zsír jellegű alkotóeleme. Minden emberi sejtben megtalálható nagy mennyiségben fordul elő a mellékvesében, illetve idegrendszerben.
A koleszterin felelős a nemi hormonok, valamint, a D-vitamin anyagcseréjéért. Húsz százaléka táplálékkal kerül a szervezetbe, a többi nyolcvan százalékot pedig a testünk saját maga termeli a májon keresztül. A koleszterin vérben való szállítását a lipoproteinek végzik: az LDL (Low Density Lipoprotein, azaz kis sűrűségű lipoprotein) a keletkező koleszterint a májtól a sejtekhez viszi, míg a HDL-lipoprotein (High Density Lipoprotein, azaz nagy sűrűségű lipoprotein) a már lerakódott koleszterint is visszaszállítja az érfalból a májba, ami ott lebomlik, végül a beleken keresztül eltávozik.
A fentiekből egyértelműen kiderül tehát, hogy a betegségekért a túl magas LDL-koleszterin okolható, hiszen ha tartósan emelkedett a szintje, akkor az erek falán lerakódások képződhetnek. Ezek a plakkok elzárják a vér útját, érszűkület lép fel és kialakulnak a szív- és érrendszeri problémák.
Túlsúly, elhízás esetén, valamint állati zsiradékok nagy mennyiségű fogyasztásakor a rossz koleszterin koncentrációja nő, míg a jóé csökken. Utóbbi növelésében a rendszeres testmozgás, elhízás esetén a fogyás, továbbá a dohányzás mellőzése játszik kulcsszerepet.
Minden fiatal felnőttnek ajánlott, hogy legalább ötévenként ellenőriztesse a koleszterin szintjét. A legtöbben csak onnan értesülnek a magas koleszterinszintről, ha az orvos egy-egy laborvizsgálat után felhívja rá a figyelmünket, ám intő jel, ha a bőrünkön vöröses, vagy sárgás göbök jelentkeznek. Ezeknek az úgynevezett xanthomáknak a mérete változó, és a testünkön bárhol előfordulhatnak. A xanthoma koleszterin-tartalmú, lipoidokat és zsírokat tartalmaz, nevét a koleszterin sárga színéről (xanthos, azaz sárga) kapta.
De hogyan alakul ki a magas koleszterinszint?
Lényegében három okot kell kiemelnünk: a pajzsmirigy, máj és vesebetegségeket, a genetikailag öröklődő zsíranyagcsere-zavarokat, illetve a túl zsíros táplálkozást. Az öröklött hiperkoleszterinémia során a májsejtek LDL-receptorai, melyekkel a vérből fel tudnák venni az LDL-koleszterint, „hibásak”, így a fölös koleszterin ahelyett, hogy a májban lebomlana, lassan lerakódik az erek falában.
Nem árt tudni, hogy a három ok közül egyértelműen a helytelen táplálkozás a vezető ok. Mivel a koleszterint az állati eredetű zsírok fogyasztásával vesszünk fel, így azok arányának csökkentése lehet a megoldás azoknál, akiknél csökkenteni szeretnék a testükben jelenlévő koleszterint.