Naponta, minden második nap, hetente egyszer, havonta kétszer: ahány ember, annyi hajmosási szokás. Egyik módszerre sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy helytelen, vagy helyes, a hajmosás gyakorisága ugyanis a haj, illetve a fejbőr típusától, pillanatnyi állapotától és igénybevételétől függ.
Arra, hogy milyen gyakran mossunk hajat, nincsen pontos válasz, a hajápolás idejét és módját ugyanis számos, egyéntől függő tényező befolyásolja. A milánói székhelyű IDE −Istituto Dermatologico Europeo− felmérése szerint, a nagyvárosokban lakók általában másnaponként mosnak hajat. Ennek elsősorban esztétikai okai vannak: a szmogos levegő ugyanis idő előtt fénytelenné és szárazzá teszi a hajszálakat.
A haj állagát, kezelhetőségét jelentősen befolyásolja a táplálkozás is, hiszen bizonyos élelmiszerek gyakori fogyasztása fokozza a faggyúmirigyek működését, a termelődő nagyobb mennyiségű faggyú miatt a haj összetapad és zsírosan csillogóvá válik. Ez abban az esetben is megtörténik, ha túl erősen habzó, agresszív sampont, tusfürdőt vagy szappant használunk: ilyenkor szintén megnő a faggyútermelés. Könnyen előfordulhat tehát, hogy az ápolatlannak tűnő haj oka éppen a túlzásba vitt mosás.
De mire jó a faggyú
A fejbőrben található faggyúmirigyekben termelődő faggyú a szőrtüszőkön keresztül jut a fejbőrre, majd a hajszálakra. Mivel olajos tulajdonságú, a faggyú víztaszító, gátolja a kiszáradást, puhítja és hidratálja a bőrt, valamint óvja a káros anyagokkal és a mikroorganizmusokkal szemben. A hajszálak a faggyúnak köszönhetően lesznek puhák, fényesek és hajlékonyak, valamint hidratáltak. Amikor a faggyútermelés csökken, a bőr és a haj egyaránt szárazzá válik, a túl sok faggyú viszont zsíros fejbőrt és hajat, valamint korpásodást –a fokozott faggyútermelés a sejtelhalást is felgyorsítja– és hajhullást eredményez. Utóbbi oka, hogy a fejbőrön felhalmozódó faggyúban megtapadnak az elhalt szarusejtek –korpa–, valamint a káros mikroorganizmusok, ami különböző fertőzésekhez, gyulladásokhoz vezethet. Mivel a megvastagodott faggyúréteg miatt a mirigyekből a folyamatosan termelődő váladék nehezebben távozik el és felhalmozódik a tüszőben, a hajhagyma kevesebb oxigénhez jut, ezért idővel elsorvad.
Néha tartsunk inkább szünetet, de van, amikor indokolt a napi hajmosás
Mivel a közepes súlyú és olajos tapintású haj számít egészségesnek, érdemes ezekre a jellemzőkre figyelni és a szennyeződések mellett, ehhez igazítani a mosás gyakoriságát: a legjobb, ha hetente kétszer, háromszor samponmentes napot tartunk. Az átlagos samponok ugyanis általában úgy működnek, hogy hatóanyagaik a piszok mellett a természetes és ápoló faggyút is megkötik, ezzel pedig szárítják a hajszálakat, hozzájárulnak a töredezettségükhöz. Épen ezért, szakértők egyenesen azt ajánlják, hogy a pauzát nyújtsuk minél hosszabbara, csak akkor mossunk minden nap hajat, ha erősen zsíros és/vagy korpás a fejbőrünk. Szintén alkalmazható a napi hajmosás nagyon rövid haj esetén, illetve azoknál, akik fokozottan izzadnak vagy magas páratartalmú helyen élnek. Másnaponkénti hajmosás javasolt azoknak, akiknek vékonyszálú, rövid és egyenes a hajuk, míg a vastagszálú, göndör hajat akár több napig is mosatlanul lehet hagyni. Sokat segít a rendszeres és alapos fésülködés,
Ügyeljünk a pH-értékre
Nagyon fontos a megfelelő termék kiválasztása, mindig vegyük figyelembe hajunk típusát, és fejbőrünk állapotát. Általánosságban elmondható, hogy az ideális sampon pH5 savas kémhatású, szulfátmentes és nem habzó.
A hajmosás szabályai
A hajmosáshoz használt víz legyen meleg, de sohasem forró. Tanácsos a sampont előbb –akár tenyerünkben− felhígítani, csak ezt követően vigyük fel a vizes hajra, ezután ujjbegyeinkkel körkörösen, erőteljesen –de nem durván− masszírozzuk szét a fejbőrön. Ha hosszú a hajunk, akkor sem kell a végeit külön besamponozni a lecsorgó habos rész tökéletesen megtisztítja anélkül, hogy feleslegesen roncsolnánk a hajszálakat. A hajmosás tartson legalább három, négy percet, hiszen ennél rövidebb idő alatt a sampon nem képes kifejteni a hatását. Amikor készen vagyunk, mindig alaposan öblítsük ki a terméket a hajunkból. A helytelen, hiányos öblítés következtében a sampon megtapadhat a fejbőrön, ami viszketéssel, irritációval jár. Ha módunk van rá, lehetőleg minden alkalommal használjunk a hajunknak megfelelő hajbalzsamot, és legalább kéthetente hajpakolást. Könnyen zsírosodó haj esetében a sampont –kivéve a kifejezetten a faggyútermelést csökkentő termékeket– inkább ne dörzsöljük a fejbőrbe.
Szárítás: csak kíméletesen
Nagyon fontos, hogy a hajszárítás előtti fésülködést megfelelő fésűvel/kefével végezzük, mert a nedves haj érzékenyebb, könnyebben roncsolódik, törik, mint szárazon. Ezért a legjobb megoldás az, hogy még a hajmosás előtt alaposan megfésülködünk. A hosszú a hajat először csavarjuk egy száraz törölközőbe, ezzel a víz jelentős részét a lehető legkíméletesebb módon távolíthatjuk el. Ne feledjük: minél kevesebbet szárítjuk, annál fényesebb és rugalmasabb marad a hajkorona. A hajszárító hőmérsékletét soha ne állítsuk a maximumra, a készüléket mindig tartsuk távolabb a fejbőrtől. A közvetlen és hosszabb ideig tartó hőhatás ugyanis károsítja a fehérjéket és a vitaminokat, ezért válnak a hajszálak törékennyé és mattá. A dúsabbnak látszó hajkorona érdekében a hajunkat először szárítsuk fejjel lefelé, eleinte csak ujjbegyeinkkel „fésülködjünk”. Kézzel emeljük meg hajunkat, így szabályozhatjuk a fejbőrt érő hőmérsékletet is. Csak akkor kezdjünk neki –fésűvel, kefével− a frizura elkészítéséhez, ha a nedvesség zöme már elpárolgott a hajunkból.
Tudtad?
Hatékonyan, mégis gyengéden távolítja el a felesleges faggyút és a szennyeződéseket a citromos, illetve a szódabikarbónás víz. Segít megszabadulni a faggyútól az is, ha a samponos hajmosás helyett, időnként hintőport használunk!
Egy apró trükk a csillogóbb hajért: az utolsó öblítéshez használjunk hideg vizet!