A Parkinson-kórnak elnevezett, a mozgásteljesítménnyel összefüggő, jellegzetes motoros tünetekkel járó állapotot, elsőként James Parkinson írta le. Neuro degeneratív idegrendszeri megbetegedésről van szó, melynek első tünetei akár évtizedekkel megelőzhetik a súlyos panaszok jelentkezését.
Magyarországon körülbelül húszezer, Európában legalább kétmillió, az egész világon pedig több mint hatmillió Parkinson-kórban szenvedő beteget tartanak nyilván, az esetek száma azonban ennél lényegesen magasabb. Elsősorban a hatvan év felettiek érintettek, a betegek mintegy 50-70 százaléka kap valamilyen kezelést. Többek között azért nem mindenki, mert a Parkinson-kór évekig lappangó, lassan előrehaladó betegség, tünetei az első években ráadásul nem egyértelműek.
Túl gyorsan pusztulnak az idegsejtek
Az agy dopamint termelő idegsejtjei az öregedéssel párhuzamosan pusztulnak, ennek az egyébként normális folyamatnak a felgyorsulása miatt alakul ki a Parkinson-kór. Eleinte nincsenek érzékelhető tipikus tünetek: az agytörzsből vett szövetmintával ugyanakkor kimutatható a hibás működés. Amikor a dopamint termelő idegsejtek száma 20 százalékra csökken, a Parkinson-kór tünetei egyértelművé válnak.
De mi ennek az oka?
Egyelőre nem tudni, pontosan mi váltja ki az idegsejtek pusztulásának felgyorsulását, a Parkinson-kór kialakulásában genetikai és környezeti tényezőknek egyaránt szerepe van: ha valakiben megvan a hajlam, ezt a környezeti hatások aktiválhatják. A már fiatalon Parkinson-kórban szenvedőknél kimutatható az örökletesség, azonban náluk sem kötelezően, a betegség ráadásul generációkon keresztül lappanghat. Kiválthatják a Parkinson-kórt egyes drogok, pszichiátriai gyógyszerek, valamint megjelenhet a járványos agyvelőgyulladás szövődményeként. A legújabb kutatások a betegség és a bélflóra állapota között is kapcsolatot találtak. Kockázati tényező az életkor (65 év felett megtízszereződik az előfordulás), az örökletesség és a csökkent ösztrogén szint. A Parkinson-kór a férfiak valamivel gyakrabban érinti.
A Parkinson-kór tünetei: görnyedt tartás, apróbetűs írás és lárvaarc
A dopamin hírvivő molekula az ingerületet juttatja el egyik sejtből a másikra: a dopamin pályák (ahol a dopamin molekula „közlekedik”) hozzájárulnak a vázizmok remegésmentes, normális működéséhez.
Nem véletlen, hogy a dopamint termelő idegsejtek csökkenése miatt, elsősorban a mozgásteljesítménnyel összefüggő, motoros zavarok jelentkeznek. A Parkinson-kór legjellegzetesebb tünetei, az akaratlagos mozgások lassulása és az izomtónus fokozódása. Utóbbi egyik látványos megjelenése, hogy a Parkinson-kórban szenvedő beteg karjában, hajlítás közben, minden irányban ellenállás tapasztalható. Igaz ez a hátizmokra is, emiatt alakul ki a görnyedt tartás. Szintén a Parkinson-kór jellegzetes tünete a lárvaarc, amit az arc mimikai izmainak merevsége vált ki. A csukló úgy hajlik, mintha egy fogaskeréken mozogna, az írás pedig apróbetüssé válik – sok esetben éppen ezért fordulnak orvoshoz a betegek, akik addig nem is tudják, hogy Parkinson-kórban szenvednek. Gyakran megfigyelhető a légpárna tünet, ami azt jelenti, hogy a beteg háton fekve nem tudja letenni a fejét.
Még több Parkinson-kór tünet
A Parkinson-kór tünete a tartási instabilitás. Ez azt jelenti, hogy a beteg mozgás közben nehezen tudja a körülményekhez igazítani a testhelyzetét. Ha például véletlenül meglökik, szinte biztosan el fog esni. Az izomfeszülés miatt nehezített a székből történő felállás, a Parkinson-kór miatt, alvás közben a beteg nem tud az oldalára fordulni. Járás közben a karok nem mozognak együtt, hanem a test mellett maradnak, a járás apróléptűvé, csoszogóvá válik. A szellemi hanyatlás nem jellemző, előfordulása alig 20 százalék, és elsősorban az előrehaladott Parkinson-kór jellemzője.
Figyelmeztető jelek
Nem csak motoros, hanem úgynevezett másodlagos tünetek is léteznek, amelyek akár évtizedekkel megelőzhetik az elsődleges tüneteket. Ezek ugyanakkor nem egyértelmű jelzések, hanem más betegséggel is kapcsolatba hozhatók. Érdemes azonban odafigyelni rájuk, hiszen könnyen lehet, hogy a Parkinson-kórra figyelmeztetnek. Ilyen a seborrhea, a szaglászavar, a székrekedés, valamint a szorongás, depresszió, érdektelenség, ingerlékenység, elégedetlenség –ez már az erőteljesen csökkenő dopamin jele. Ide tartozik a rossz alvás, a nyugtalan láb szindróma, a fokozott nyál elválasztás és verítékezés, a lelassult gondolkodás, a hirtelen vérnyomásesés és megszédülés.
A legfontosabb tünetek időrendben:
- A nyugalmi állapotban lévő felső végtagok enyhén reszketnek, az izmok merevebbé, a kéz ujjai ügyetlenebbé válnak. Lassul a mozgás, az írás és különösen a kerek betűk formálása egyre nehezebbé válik. Megjelenik a seborrhoea –kenőcsös arc–, valamint a merev mimikai izmok miatt kialakul a lárvaarc.
- Megváltozik a tartás, a mozdulatok lelassulnak, a Parkinson-kór mellett depresszió jelentkezik.
- Nehézkes, csoszogó, szaggatott és görnyedt járás. A Parkinson-kóros beteg könnyen elveszíti az egyensúlyát, ezért állandóan fennáll az elesés veszélye. Egyre hosszabb a reakcióidő.
- Erősen akadályozott a járás és a finommechanikai mozgások végrehajtása.
- Mozgásképtelenség, a Parkinson-kórban szenvedő beteg már állni sem képes, a nyelési inger rendkívül gyenge.