Tapasztalatok szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések, köztük a szívinfarktus és az agyvérzés Európában legkevésbé a déli országok lakosságát érintik. Ennek oka elsősorban a táplálkozásban keresendő, a zöldségekben gazdag mediterrán diéta ugyanis nagymértékben hozzájárul a keringési rendszer egészségéhez. De, miért hatékony, és miből áll a mediterrán diéta?
Világszerte évente közel 17 millióan vesztik életüket szív- és érrendszeri megbetegedések következtében, ami több mint a kétszerese a rákban elhunytak számának. A kiváltó okok között a részben a helytelen táplálkozásnak köszönhetően kialakuló magas koleszterinszint, magas vérnyomás, túlsúly és a cukorbetegség, valamint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód kapnak főszerepet. Statisztikák bizonyítják ugyanakkor, hogy az olívaolaj termelő dél-európai országokra jellemző mindennapi táplálkozás -a mediterrán diéta- nagymértékben csökkenti a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásának kockázatát. A mediterrán diéta alapja a gyümölcsök, az egyszerűen elkészített nyers vagy párolt zöldségek és hüvelyesek,a fűszerként is használható édeskömény, valamint a gabona alapú termékek, elsősorban a durumtészta és a teljekiőrlésű lisztből sütött kenyerek. Étkezési zsírok közül szinte kizárólag olívaolajat használ a mediterrán diéta, amely gazdag halban, szárnyasokban és olajos magvakban, diófélékben. A vörös húsokból és a natúr joghurtok, sajtok kivételével a tejtermékekből viszont kevesebbet tartalmaz. A mediterrán diéta követői számára heti legfeljebb három tojás engedélyezett, ugyanakkor a főbb étkezések mellé a férfiak napi két, míg a nők egy pohár vörösbort nyugodtan megihatnak.
Hogyan véd a mediterrán diéta?
Számos ételünk nagy mennyiségben tartalmaz telített zsírokat, ilyen például a vaj, tejföl, tejszín, szalonna, zsíros húsok, amelyek rossz hatással vannak koleszterinszintünkre. Az erekben kialakuló zsíros lerakódás pedig meszesedést, érelzáródást okoz, ami jelentősen növeli a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát. Ezzel szemben a mediterrán diéta a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében fontos szerepet kapó telítetlen zsírsavakban és antioxidánsokban gazdag. A mediterrán diéta fő alkotóeleme az olívaolaj, amely nemcsak saláták elkészítéséhez, hanem egyéb zöldséges ételekhez, vagy akár a reggeli pirítós kenyérhez is kitűnő választás. A telítetlen zsírsavak másik forrása, az olívaolaj mellet,az olajos magvak, diófélék. Tökéletes megoldás uzsonnára egy marék mandulát, diót, pisztáciát fogyasztani, vagy friss salátára pirított tökmagot szórni, esetleg kenyerünket lenmaggal gazdagítani. A mediterrán diéta fontos összetevői a tengeri halak: ezek főként omega-3 zsírsavakat tartalmaznak (pl. lazac, szardínia, hering, makréla, tonhal, tőkehal). Az étrend egészségmegőrző képességét tovább erősíti az antioxidánsokban gazdag zöldségek, gyümölcsök fogyasztása – méghozzá nagy mennyiségben. Kiemelkedően nagy szerepet kap a mediterrán diéta étrendjében a paradicsom, mivel az antioxidánsok egyik fő forrása és a déli területek gasztronómiájának jelentős alapanyaga. Hőkezelés hatására nemhogy csökken, hanem erősödik egészségmegőrző hatása. Szintén hatékonyan alkalmazható a mediterrán diéta a koszorúér betegségekre hajlamosító magas vérnyomás egyik előszobájának tekinthető elhízás elleni küzdelemben.
Tudtad?
A mediterrán diéta alapján, napi legalább negyven deka zöldség, valamint hetente két alkalommal halételek fogyasztása, harminc százalékkal csökkenti a koszorúér betegségek és húsz százalékkal a rosszindulatú daganatok kialakulásának esélyét.