Szúnyogcsípés veszélyei: tippek a vérszívók ellen

A szúnyog nyála betegségeket terjeszthet

Nem csupán kellemetlen viszketést okoz, hanem allergiás reakciókat is kiválthat a szúnyogcsípés. A megelőzés egyetlen módja a rovarok távoltartása, csípés esetén pedig az a legfontosabb, hogy ne vakarjuk el a viszkető bőrfelületet. Ezzel ugyanis egy újabb esélyt adunk a kórokozóknak arra, hogy bejussanak a testünkbe ráadásul a seb felülfertőződhet és el is gennyesedhet. A szúnyogcsípés veszélyei azonban nem merülnek ki ennyiben.


A zöldellő természet, a kellemes időjárás és a melengető napsütés mellett a szúnyog is a nyár „kötelező” velejárója. Jelenlétére a jellegzetes zümmögés és a kellő védekezés híján egyre szaporodó viszkető csípések –kizárólag a nőstények vérszívóak, a hímek növényi nedvekkel táplálkoznak– figyelmeztetnek. Bár az esetek többségében a szúnyogcsípés nyom nélkül gyógyul, előfordulhat, hogy a rovar súlyos betegségeket kiváltó kórokozókat juttat a szervezetbe, valamint allergiás reakciókat vált ki az arra érzékenyeknél. Ezért is fontos tisztában lennünk azzal, hogy melyek a házi kedvenceket is érintő szúnyogcsípés veszélyei, de olyan érdekességek is kiderülnek cikkünkből, hogy a szúnyognak fogai is vannak.

A nyálán keresztül fertőz

Nyilvánvalóan senkit nem vigasztal az a tény, hogy a vérünket csak a nőstény szúnyogok szívják, a hímek növényi nedvekkel táplálkoznak, az ő szájszervük bőrünk átszúrására alkalmatlan, és nem is zümmögnek. A vérszívás folyamata már-már gusztustalannak mondható, a szúnyog ugyanis nyálmirigyének váladékát a sebbe nyomja, ami véralvadásgátló hatással bír, így a szívást hosszú ideig folytathatja. Persze, a legtöbb szúnyog rövid idő alatt végez a táplálkozással, ha jóllakott, szabad szemmel is láthatjuk a potrohába szívott vért. Ezt követően véralvadást elősegítő enzimeket állít elő, majd a gyomrában megkezdődik a pár napos emésztés.

A nőstény szúnyogoknak a vér nem egyszerűen táplálékot jelent, de létfontosságú feltétele a peterakásnak. A vérhez nem jutó nőstények képtelenen petét rakni, illetve utód nélkül maradnak.

Érdemes szót ejteni a szúnyog szájszervéről is. A nőstényt hat szúró-szívó sörtéből álló szívókával ajándékozta meg a természet, a két legszélső sörte végén apró, éles fogak helyezkednek, melyek segítségével a vérszívó be tud hatolni a bőr alá. Két sörte a szövetek széthúzására alkalmas, hogy a szúnyog a szájszervével könnyebben hozzáférhessen az áldoztához, és bejuttathassa a viszketés okozó, és akár veszélyes vírusokat is hordozó nyálát a szervezetbe.

A trópusi területeken élő szúnyogfajok terjesztik a Zika-vírust

A szúnyog a nyálán keresztül súlyos betegségekkel fertőzhet meg bennünket, bár ezekre inkább a távoli kontinenseken tehetünk szert. A trópusi területeken élő szúnyogfajok által a malária, a sárgaláz, a zika, a japán-encephalitis, a dengue és chikungunya a leggyakoribb szúnyog által terjesztett fertőzés. Az Európába behurcolt szúnyogfajok ugyan képesek lehetnek e kórokozók terjesztésére, ám ehhez ezeknek a mikroorganizmusoknak is jelen kell lenniük az adott területen. A fertőzés terjesztéséhez a szúnyognak hordoznia kell a kórokozót, amihez korábbi csípései során juthat hozzá fertőzött álltból vagy emberből.

A szúnyogok okozhatnak bőrférgességet és szívférgességet is, a fertőzés a kutyáról, ritkábban a macskáról, a vérszívó közvetítésével terjed az emberre. A szívférgesség az előbb leírt módon terjed, ám szerencsére a féreg az emberi szervezetben nem képes szaporodni és kifejlődni.

 A szúnyogcsípés helyén általában erős viszketéssel járó göb alakul ki, bizonyos esetekben – elsősorban a csípésre érzékenyeknél – allergiás reakcióként véraláfutás, illetve folyadékkal teli hólyagok is képződhetnek a bőrön. Amennyiben a csípés helye elgennyesedik, vagy allergiára utaló nehézlégzés, hányinger, láz jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Facebook
Pinterest
Twitter
LinkedIn
Email