A világ bonyolult, nemcsak napfény, vagy szivárvány. Nem az számít, hogy csupán hiúságból mekkora fájdalmakat vagy képes másoknak okozni, hanem az, hogy mennyit bírsz elviselni.
Ne mutogass másra, ne mondogasd, hogy más a hibás. Ez báránylelkűségre vall! Soha ne adj annak a szavára, aki azt mondja „nem vagy rá képes”. A gondolkodó „énünk” folyton gondolatokat generál, hiszen ez a dolga. De hogyan lehet a jelenben élni?
A legtöbb ember azon töri a fejét, hogy mit fog csinálni, vagy éppen a múltbéli dolgokon rágódik, ezért kizárólag a gondolkodó „énünk” a felelős. A probléma éppen abban rejlik, hogy az általa generált gondolatok igen gyakran terelik el a figyelmet attól, amit az adott pillanatban cselekszünk. Az esetek többségében valamilyen tevékenységre koncentrálunk. Ábrándozunk, tervezgetünk, aggodalmaskodunk, visszaemlékezünk a múltban megtörtént eseményekre, így telik el az emberi társadalom életének jelentős része. Gyakorta fordul elő, hogy lényegtelen, vagy akár az életünkhöz egyáltalán nem kapcsolódó gondolatok terelik el a figyelmünket. A folytonos „agyalás, és az állandó „miért”-ek következtében elveszítjük a realitásunkat. Leragadunk a múltban, a múlt az történelem!
A jelenben élni csak tudatos gondolkodással lehet
A párkapcsolati problémák egyik kiváltó oka a féltékenység, annak is egy speciális típusa, amikor az egyik fél a párja múltjára féltékeny. A féltékenységet többnyire a túl sok információ váltja ki, amikor a fél részletesen beszámol a múltban történtekről. Menjek, vagy ne menjek? Leves, nem leves? Túlságosan leköt az, hogy mi volt, és mi lesz. Van egy igaz mondás: „ A tegnap az már történelem, a holnap még rejtelem, de a ma az adomány.” Tegyük fel a kérdést magunknak: „ számít mi történt a múltban?” Nem, mert a múlt az elmúlt. Már hallom is a következő kérdést: „ mi lett volna, ha..?” Valaha választ kapunk erre? A feltételezésekre eltöltött idő veszi el a legtöbb energiát az emberek életében, ahelyett, hogy az adott pillanatot élveznék.
A jelenben élni annyit jelent, hogy a múltból tanulva előre nézünk a jövő felé
Általában előre haladunk és semmi esetre sem hátra. Minden ember életében van olyan dolog, amelyet szívesebben tenne meg nem történté, de el kell fogadni, hogy a múlton egyszerűen nem lehet változtatni. Miért olyan nehéz a jelenben élni? Mert a megtörtént eseményeken nem lehet változtatni, és ez tehetetlenség érzést okoz. A jövőn alakíthatunk, a múlt az történelem.
A múlt lezárásához egy kis segítség:
- Gondolj végig mindent, ami történt a múltban és elemezd ki.
- A kielemzés során figyelj arra, hogy adott események milyen hatással voltak rád, esetleg megváltoztattak-e benned valamit, például személyiség, hozzáállás.
- Szűrd le a konzekvenciát, és azt, hogy mit tanultál belőle, hiszen a legtöbb dolognak van pozitívuma is. „Minden rosszban van valami jó, és minden jóban van valami rossz.”
- Amennyiben van olyan, amit nem kellett volna megtenned, ne bánkódj, ne ostorozd magad, a „ múlt az történelem”! Inkább törekedj arra, hogy megfogadod, többé nem követsz el hasonló hibát, ez is egy jövőbeli cél.