Elhízás és bélflóra: van kapcsolat

Elhízás és bélflóra: van kapcsolat 1

Az elhízás ellen számos módszer létezik, ezek többsége az étrend- és életmódváltáson alapul. Ugyanakkor, a legújabb kutatások szerint a túlsúlyt sok esetben a bélflóra egyes baktériumai okozzák. Ebben az esetben az elhízás ellen sokat tehetünk az evéskényszert kiváltó baktériumok elpusztításával, illetve a bélflóra egyensúlyának fenntartásával.


Az elhízás hátterében számos ok állhat, az általánosan elfogadott vélemény szerint, ha a túlsúly nem valamilyen betegség miatt alakul ki, akkor minden bizonnyal a helytelen életmód következménye. Van azonban egy másik lehetőség is, mégpedig az, hogy az elhízás a bélflórát felépítő egyes baktériumtörzsekre, ezen keresztül pedig a bélflóra egyensúlyának felbomlására vezethető vissza.

Kutatók is megerősítik

Számos tanulmány olvasható arról, hogy a bélflóra összetételének változása anyagcserezavarokat, így elhízást és inzulin rezisztenciát okozhat. Erre jutottak a Yale and Howard Hughes Medical Institute kutatói is, akiknek sikerült magyarázatot találni a bélbaktériumok és a túlsúly közötti összefüggésre. Egereken végzett kísérletek során ugyanis kiderült, hogy egyes mikrobák hatására, az agy megváltoztatja az emésztési folyamatokat, növeli a zsírfelhalmozással kapcsoltba hozható inzulin és a gherlin, azaz az éhséghormon termelődését.

Elhízás és acetát

Az elhízásban fontos szerepet kaphat az acetát. Tulajdonképpen ez a rövidláncú zsírsav idézi elő a nagyobb inzulintermelést, aminek eredménye, hogy a zsírsejtek több energiát raktároznak el, ez pedig zsírfelhalmozódáshoz, és végül elhízáshoz vezet. Kétirányú a folyamat, ugyanis a magas zsírtartalmú étrend növeli az acetát mennyiségét a vérben. Az acetát azonban nem közvetlenül stimulálja a hasnyálmirigy sejtjeit az inzulin termelésére. Ehelyett, kivált egy jelet az agyban, ami a vagus idegen keresztül – ez a legfontosabb útvonal az agy és az emésztőrendszer között – készteti fokozott inzulintermelésre a hasnyálmirigyet. Éppen ezért, amikor vagus ideget átvágják, vagy az információátvitelt gyógyszerekkel blokkolják, az acetát hatása megszűnik. Az acetát másik tulajdonsága, hogy ösztönzi a már említett gherlin hormon, és a többek között a hasnyálmirigy aktivitási szintjét megemelő, valamint a gyomorsav kiválasztást fokozó gasztrin termelődését. Mindez azt jelenti, hogy az acetát hatására többet eszünk, ami a legtöbb esetben az elhízás előszobája.

A bélflóra szerepe az elhízásban

Amikor a kutatók a csíramentes egerek bélflóráját antibiotikumokkal gyengítették, illetve elpusztították, az állatokban csökkent az acetát mennyisége. Ugyanakkor, a bélflóra helyreállításával, az acetát és az inzulin termelődése növekedett. Ennek oka, hogy a vizsgálatok szerint az acetátot egyes Bifidobacteriumok és a Lactobacillusok állítják elő. Mivel a több acetát megnöveli a táplálékfelvételt, kialakul egy visszacsatolás, ami az előbbiek mintájára, elhízáshoz és inzulin rezisztenciához vezethet. Mindez abba az irányba mutat, hogy bizonyítható lehet az összefüggés a bélflóra összetétele és változása, az étrend, illetve az acetáttermelés között. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az emberek esetében mindig az acetát okozza az elhízást, már csak azért sem, mert a bélflóra gyorsan átalakíthatja más rövidláncú zsírsavakká. Amennyiben a túlsúly és a bélflóra közötti kapcsolatot az emberekben is egyértelműen kimutatják, sokkal könnyebb lesz az elhízás ellen valóban működő, és mindenkire egyformán ható megoldásokat kifejleszteni.

 

Forrás: http://www.gutmicrobiotaforhealth.com/en/mouse-research-lends-insights-link-altered-gut-microbiota-obesity/

Hivatkozások: Perry, RJ, et al. Acetate mediates a microbiome–brain–β-cell axis to promote metabolic syndrome. Nature. 2016; 534:213–217.

 

 

Facebook
Pinterest
Twitter
LinkedIn
Email