A szezonális szénanátha (allergiás rhinitis) az egyik leggyakrabban előforduló megbetegedés. Bár léteznek hatékony gyógyszeres megoldásai, a szénanátha tüneteit, elsősorban azzal enyhíthetjük, ha a számunkra gondot okozó növények virágzásakor a lehető legkevesebb időt töltjük a szabad levegőn. Ehhez azonban nem árt ismernünk a „pollennaptárt”.
A tapasztalatok szerint egyre korábban indul az allergiaszezon az enyhe tél és az idő előtt beköszöntő tavasz miatt, az allergén növények is hamarabb kezdenek el virágozni. Többségük beporzását nem rovarok, vagy más élőlények, hanem a szél végzi, így a nagy mennyiségben termelődő pollenek szinte mindenhová, többek között szervezetünkbe is eljutnak. Ez az oka annak, hogy ebben az időszakban erősödnek fel többek között a szezonális szénanátha tünetei:
- tüsszögés,
- orrviszketés,
- vizes orrfolyás és orrdugulás,
de a szénanátha miatt kialakulhat szemirritáció, viszketés, könnyezés, illetve a szem bevörösödése is.
Urbanizációs betegség
A szezonális szénanáthát egyre gyakrabban nevezik urbanizációs betegségnek a tapasztalatok szerint ugyanis a szennyezettebb levegőt beszívó városlakók, illetve általában a jobb szociális körülmények között élők körében nagyobb arányban fordul elő. Ennek oka, hogy gyermekkorban az immunrendszernek nincs lehetősége „megszokni” a pollenek jelenlétét, ezért a szervezet nem képes megfelelő toleranciát kialakítani. Érdekes a nemek szerinti megoszlása, a szezonális szénanátha gyermekkorban a fiúk, később viszont inkább a nők betegsége.
Enyhítsük a szezonális szénanátha tüneteit
Legegyszerűbben úgy tudjuk megelőzni, vagy legalább enyhíteni a szénanátha tüneteit, ha a panaszokat okozó növények virágzásakor a lehető legkevesebb időt töltjük a szabadban. Ezért fontos tudni, mikor bocsájtják szabadon pollenjeiket az allergén növények. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy a virágzást az éppen aktuális időjárás is befolyásolja!
- Mogyoró: február vége – március
- Ciprus- és tiszafafélék: február – április
- Éger: február-április
- Nyírfélék: február – május
- Juhar: március
- Romfű: március – október
- Pázsitfűfélék: április – július
- Olajfafélék: május – június
- Angolperje: május – szeptember
- Lándzsás útifű: május – október
- Csalán: júniustól késő őszig
- Fészkesvirágzatúak (parlagfű, fekete üröm): július – szeptember
Tíz tipp a szénanátha tüneteinek csökkentésére
- Ha lehetséges ne menjünk ki a lakásból, amikor a levegő száraz és szeles, mert ilyenkor a legerősebb a pollenkoncentráció
- Ne szellőztessünk a nap legmelegebb szakaszában, használjunk inkább légkondicionáló berendezést
- Minden nap zuhanyozzunk és mossunk hajat. A pollenszemcsék sokszor hajunkhoz tapadnak, éjjel a párnánkról könnyen a légutakba kerülhetnek
- Amennyiben módunkban áll, soha nem menjünk ki vihar után a szabadba. A víz a pollenszemcséket ugyanis még kisebb darabokra töri, így könnyebben és mélyebbre kerülhetnek légzőszerveinkbe
- Mindig kísérjük figyelemmel a pollennaptárt
- Ha a szabadban dolgozunk, viseljünk maszkot, amely bármelyik gyógyszertárban beszerezhető
- Soha ne utazzunk autóban vagy vonaton lehúzott ablakkal. Használjuk inkább légkondicionálót, pollen szűrőt pedig gyakran tisztítsuk
- Amikor hazaérünk, mindig cseréljük le lábbelinket. Az utcai cipőket jól zárható helyen tároljuk, így elkerüljük, hogy az allergén pollenek szétszóródjanak otthonunkban
- Gyakran mossunk kezet és ne essünk túlzásba a porszívózással: a gépből kiáramló levegő felkavarhatja a pollenszemcséket
- Aki hajlamos a pollenallergiára jobb, ha megszabadul a szőnyegektől, padlószőnyegtől, szövet tapétáktól és függönyöktől, mert ezeken könnyen megtapadnak a pollenek és a por
Fontos!
A megfelelően működő klímaberendezés képes a pollenek 99 százalékát kiszűrni a levegőből!
Tudtad?
Tél végén, illetve tavasszal a korán virágzó fák, míg a nyár folyamán elsősorban a füvek, gabonafajták és gyomok pollenjei okoznak szezonális szénanáthát.
A szénanátha tüneteinek gyógyszermentes kezeléséről itt olvashat!