A vastagbélrák a tüdőrák után világszerte a második leggyakrabban halált okozó daganatos megbetegedés. Kezelését nehezíti, hogy csak késői stádiumban okoz egyértelmű tüneteket, ezért különösen fontos a megelőzése, amiben egy kutatás szerint a probiotikumok is segíthetnek.
Nehéz védekezni ellene, és a kezelése is csak akkor lehet eredményes, ha időben megkezdik: a vastagbélrák rendkívül alattomos, veszélyes betegség. Sokáig lappang, eleinte nincsenek egyértelmű tünetei, ezért az esetek többségében csak későn fedezik fel, amikor már nagyon nehéz gyógyítani. Ez az oka annak, hogy a vastagbélrák a tüdőrák után a második leggyakrabban halált okozó daganat.
Fontos az életmódváltás
Mint minden rákos megbetegedésre, a vastagbélrákra is igaz, hogy részben rajtunk kívülálló okok, például a genetikai hajlam, növelhetik a kockázatát. Ugyanakkor az is igaz, hogy vastagbélrák kialakulását elősegíti a nem megfelelő táplálkozás, elsősorban a zsíros, erősen fűszeres, rostokban szegény, de adalékanyagokban gazdag étrend és az alkohol túlzott fogyasztása. Kimutatták a közvetett kapcsolatot a betegség és a vastagbélben felhalmozódott méreganyagok között, ami arra enged következtetni, hogy a rendszeres méregtelenítés, béltisztítás rizikócsökkentő tényező lehet. Ne feledjük, hogy a vastagbélpolipok mellett a vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) is rákmegelőző állapotnak számít, utóbbi pedig szintén összefüggésbe hozható a rostszegény étrenddel, illetve a méreganyagok lerakódásával. Sokat tehetünk tehát a vastagbélrák megelőzése érdekében, ha növeljük a rostfogyasztást, szakítunk a kész- és félkész, valamint zsíros ételekkel, és évente legalább 1-2 alkalommal méregtelenítő kúrát is elvégzünk. Fontos, hogy ötven év felett vegyünk részt vastagbéltükrözésen, ami a kezdődő rákot is kimutatja.
Segíthetnek a probiotikumok
Azt már korábban is tudták a szakemberek, hogy a bélflóra egyensúlyának helyreállításával a vastagbélrák kockázata csökkenthető. Ehhez pedig elengedhetetlenek a probiotikumok, hiszen ezek a probiotikus (jótékony) baktériumok a bélflóra legfontosabb alkotórészei. Ha a mennyiségük lecsökken – például a felhalmozódó mérgek hatására –, romlani fog az emésztés hatékonysága, gyengül az immunrendszer, a szervezet nehezebben birkózik meg a gyulladásokkal. Ennél is továbbmegy az American Journal of Pathology szaklapban megjelent kutatás, amely egereken végzett kísérletek alapján, megnevezi a probiotikumok közül leghatékonyabbnak bizonyuló baktériumtörzset.
A hisztamin a kulcs
A Baylor College of Medicine Houston kutatói 15 héten át adták az előzőleg karcinogén (azoximetán) és gyulladáskeltő (dextrát-szulfát nátrium sója) szerekkel gyengített egereknek a bioaktív Lactobacillus reuteri 6475 baktériumtörzset. A probiotikummal kezelt egereknél, a kontrollcsoporthoz képest, jelentősen csökkent a daganat gyakorisága, illetve mérete. További hatása, hogy elnyomta a gyulladásos folyamatokat. Mindennek hátterében a probiotikum hisztamin generáló képessége áll: a Lactobacillus reuteri 6475 baktérium egyik génje segíti a hisztidin dekarboxiláz enzim (HDC) termelődését, ami a vastagbélben hisztaminná alakítja a hisztidint. Ez a folyamat lehet a kulcs, a magasabb hisztaminszint ugyanis a vastagbélrákos emberek esetében javíthatja a túlélés esélyét. Legalábbis erre utal az a felmérés, ami 15 kolorektális rákban szenvedő betegnél mutatta ki a nagyobb HDC aktivitását.
Megelőzés és kezelés
Összességében az amerikai kutatók arra jutottak, hogy a hisztamin termelődését fokozó probiotikumok nemcsak a vastagbélrák, hanem a krónikus gyulladások megelőzéséhez is hozzájárulhatnak. E mellett elképzelhető, hogy a prevención kívül ezek a probiotikumok segíthetnek a gyulladással összefüggésbe hozható vastagbélrák kezelésében.
Forrás:
https://www.nutraingredients.com/Article/2017/09/14/Probiotics-may-help-prevent-colon-cancer-mouse-study-suggests#
http://ajp.amjpathol.org/article/S0002-9440%2817%2930365-6/fulltext